álláskeresés
Kezdeményező
alkalmazás
érintkezés

MŰKÖDÉSI ELV

A közvetített munkaerő úgy nevezett háromszög viszonyban működik. Ebben a háromszög viszonyban csúcspontok a következők

1. a közvetített munkaerő

2. a közvetített munkaerőt foglalkoztató

3. a foglalkoztatási üzem (ügyfél üzeme)

A kölcsönzött munkaerőnek a bérmunkát biztosító céggel van szerződése. A bérmunkát biztosító cég a munkaadója, minden abból fakadó jogokkal és kötelezettségekkel. Így a kölcsönzött munkaerő a bérmunkát biztosító vállalkozástól kapja például a jövedelmét.

A munkaszolgáltatást ugyanakkor a kölcsönzött munkaerő nem ennél a munkaadónál teljesíti, hanem a foglalkoztató vállalkozásnál (vagy a bérmunkaerőt kölcsönző vállalkozás szemszögéből nézve gyakran „ügyfél vállalkozásnak” is nevezik). Ott a helyi felettes szakmai utasításai szerint dolgozik. Kvázi kisegíti a vállalkozást.

Ezt a munkaformát jogilag szabályozzák az úgynevezett „munkavállaló kölcsönzési szerződésben”. Ezt a bérmunkaerőt rendelkezésre bocsátó cég és a foglalkoztató vállalkozás köti meg. Ez többek között azt is szabályozza, hogy a foglalkoztató vállalkozás a kölcsönzött munkaerőért mennyi órabért fizet a bérmunkaerőt biztosító vállalkozásnak. Ezt az összeget nevezik „elszámolási tételnek”.

Az elszámolási tétel mindig magasabb, mint a bérelt munkaerő bére, hiszen ezekből a bevételekből a bérmunkaerőt közvetítő vállalkozásnak a következő költségeket kell fedeznie:

  • a kölcsönzött munkaerő bérét
  • a társadalombiztosítási és szakmai szervezetek munkaadói járulékait
  • a szabadságra, a munkatárs megbetegedésére járó tartalékokat (melybe természetesen a bér továbbfizetése is beletartozik)
  • tartalékok a „kölcsönzésmentes időszakokra”, tehát olyan időszakokra, amikor a munkatársnak nem tudnak munkahelyet biztosítani, de természetesen igényt tart a jövedelmére
  • a „belső személyzet költségeit”, pl. személyügyi felelős, aki a munkatársak foglalkoztatását koordinálja, követi, és megpróbál új foglalkoztatási lehetőségeket keresni
  • a bérkönyvelés költségeit
  • általános irodai költségeket (bérleti díj, áram, telefon, papír…)

 

Forrás: iGZ